Reggeli gyors ébredés után a maradék cuccom összepakoltam.Tűkön ülve vártam, hogy mikor jön értem a betegszállító, mert ugyanis csak azzal közlekedhetek.9 óra magasságában meg is érkezett, gyors búcsú a nővérektől és az ismerősöktől és irány a 22-es épület második emelet 1- ágyas szobája, ami magában amikor beléptem kellemes meglepetést okozott. Elő osztályú berendezés és bútorzat várt engem. Napfényes ablak designos függönnyel. Megérkezésem után el kezdtem a dolgaimat rendezgetni, ami marad nálam és amit délután visz haza a család.Kevés várakozás után megérkezett a kezelő orvosnőm, akit már előzőleg már ismertem de csak látásból. Gyors előzetes tájékoztatás után a rezidens doktornő vett kezelésbe, először kérdéseket tett fel, utána pedig megvizsgált és annyiban maradtunk a kezelő orvosnőmmel, hogy 12-órási megbeszélés után visszajön és elmondja az elkövetkezendő lépéseket, mit hogyan csinálunk.Vérvétel a kanülből , ugyanis ma már nem kellett vénát szúrni, hála az Istennek.György nevezetű ápoló a formaiságok végett beleegyező nyilatkozatokat hozott és azokat alá kellett írni.Nem sokra rá megérkezett az ebéd, ami nem is volt rossz (Zöldség leves az 50ezer literes tartályból külön nekem, és borsó főzelék virslivel).
Az ebéd után egy gyenge gyógyszer mellékhatással éltem át a délutánt. Délután volt a sterilizálandó ruhák leadása a csontvelő osztályon.Ezt a feleségem,lányom és az anyósom hozta a látogatással egybekötve.Nagyon jól esett a látogatás ugyanis 70dik napja nem voltam otthon, már nagyon hiányzik a környezet, de a történet most nem erről szól már bent vagyunk az alagútban és várjuk az elkövetkezendő napok eseményét.
Estére a gyógyszer mellékhatása csillapodott, így még egy kis könyv olvasásba is bele tudtam vágni.Természetesen telefonon folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a családdal.A hely változása eléggé megviselt az utóbbi időben.Az olvasás követően álomba merültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése