Ez a történet 2008-ban kezdődött el.Egy baráti összejövetelre indultunk ,majd kezdtem észrevenni,,hogy nem olyan vagyok mint régen,nem tudtam a kerékpáromat még csak tolni se.Megérkeztünk barátaikhoz feleségemmel,majd figyelmeztettek,hogy nem nézek ki jól,nagyon fehér vagyok,és csináltassak egy vérkép vizsgálatot.Másnap elmentem Székesfehérvárra megcsináltattam a vérképet,és még csak haza se értem,már telefonáltak a háziorvosomnak, hogy NAGY A BAJ. Oly annyira nagy volt hogy abban a pillanatban elvérezhettem volna a thrombocyta nagy mértékű hiánya végett. Haza értem, sógornőm aki az egészségügyben dolgozik megnézte az eredményeket, majd fejét fogva mondta, lehet hogy LEUKÉMIA. Bekerültem a sürgősségire majd onnan a hematológiai osztályra.
Miután kiengedtek a kórházból tovább küldtek a Budapesti Szent László Kórházba ahol ténylegesen kiderült a baj : Myelodysplasia szindrómás vagyok.
,,A myelodysplasiás szindróma egy idős korban jelentkező, csontvelő-elégtelenséggel járó kórkép. Több alcsoportja ismert, ez a gyakorlat szempontjából talán annyira nem érdekes, inkább azt kell megemlíteni, hogy léteznek ún. "kis rizikójú" és "nagy rizikójú" esetek - a rizikó ilyenkor a heveny myeloid leukaemia kialakulási valószínűségét jelenti. "
Tisztelt Varga Úr!
VálaszTörlésAnno Siófokon láttam Önt és kedves feleségét egy röpke pillanat erejéig. Lánya, Esztike (úgy gondolom) nagyon jó barátnőm. Imádom a leányzót, nagyon büszke lehet rá!:)
Nagyon aggódott Önért és beszélgetéseink során szinte mindig mesél az Apukájáról.
Őszintén remélem, hogy az "újjászületés" napja olyan lesz mint a második születésnapja! Nagyon-nagyon szorítok Önért, hogy a műtét teljes sikerrel záruljon!
Vigyázzon magára! Minden jót kívánok!: )
Üdvözlettel,
egy kedves "ismerős"